17.rész

NAGYON csikis vagyok a nyakamon és mivel Cesc nem húzódott el,így a küszöbén álltam annak,hogy kitörjön a röhögőgörcs rohamom és azt hiszem,annak közszemle nem akart volna a tanúja lenni.Így hiper gyorsasággal felpattantam,Cesc is csak a hűlt helyemet bámulta.Miután a csikizés érzése elmúlt bennem,beszédképes lettem újra.

• Ez egy nagyon jó ötlet,de tényleg!!Viszont : nekem ez most munkaidő,nem hiszem,hogy most a vacsora előtt illendő lenne távoznom.Főleg ha nem akarom elveszíteni a munkámat,ugyanis a főnököm egy szívességet kért tőlem,az miatt vagyok most itt...ééés úgy láttam, sushi is van az étlapon!-vigyorogtam rá.
• Akkor én is maradok,de ezt még bepótoljuk!!
• De te főzöl!!!
• Neked mindent!-vigyorgott ő is.

Követtük a tömeget az asztaltömegek felé,közben "véletlen"Cesc megfogta a kezem és úgy vezetett előre."Véletlenül" pont egymás mellett ültünk,megint.Kicsit sok a ma estére jutó véletlenek száma.Cesc elmesélte a vacsora mellett,hogy a rendező egy nagy Arsenal fan,ő így kapott meghívást.És még arra is tudta a választ ,hogy én ,hogy kaptam meghívást.

• Akartam volna neked is  szerezni egy jegyet,amikor láttam az SMS-ed ,hogy együtt jöhessünk.De mondta Ben (a rendező),hogy már tényleg nincs több hely.Aztán kicsit később újra hívott,hogy egy magazin újságírója lemondta,így akadt egy szabad hely.Aztán eszembe jutott az ,hogy inkább meglepetés legyen,úgymond véletlen a találkozás és felhívtam a spanyol Vogue-ot és nem is kellett mondanom a neved,egyből rád gondoltak!!És el nem tudod képzelni ,hogy mennyire megérte ez a kis szervezkedés azért,hogy lássam azt a meglepett arcodat!!!-röhögött fel.-De most komolyan nem volt jó??!!
• Dee!Csak én azt gondoltam,hogy megbeszélt találkozónk lesz,de ez hatásosabb volt és felejthetetlen!-mosolyogtam.

Egész estét végig beszélgettük Cescel,a nevetésekről nem is beszélve.Tisztára ,mint réged,vagyis nem ,igazából ez más volt sokkal közelibb ,nem csak sima baráti beszélgetés.Mindig kitért ,amikor kérdeztem,hogy miért volt olyan még egy hete is pl.:.Azt mondta,hogyha már ma megmondaná a választ akkor nem találkoznék vele többet ,de ő meg minden nap látni akar.Érdekes....de nem tudom,miért gondolja,hogy nem szeretném látni őt,ha elmondja....1 körül indultunk haza,én úgy gondoltam,hogy hívok taxit,de Cesc nem engedte ,így a sofőrjével egyetembe hazafuvarozott.A kocsiban hátul ültünk,megint hülyültünk,aztán mintha természetes lenne, megfogta a kezem és összekulcsolta.Ez már sok volt kicsit.

• Cesc tudsz arról,hogy nekem barátom van?!-látszólag nagyon meglepte a kérdés ,de nyugodtan válaszolt.
• Igen!Vagy nem foghatom meg a kezed csak úgy??
• Dee!Csak gondoltam tisztázzuk....-közben megérkeztünk anyáék házához.A sofőr kinyitotta az ajtót,de mielőtt kiszálltam volna,visszafordultam Ceschez és megkérdeztem:-Holnap nincs kedved hozzánk kerti partyba jönni???Csak anyáék,meg pár családi barát!!?
• Dee!Nagyon szívesen!!!Hányra jöjjek??-örvendezett.
• 1-2 körül,ahogy tudsz!!Akkor várunk!-nyomtam egy puszit az arcára és kiszálltam.

Másnap,miután nagy nehezen felkeltem,megreggeliztem,letusoltam,felöltöztem(KATT IDE!) és mentem anyáéknak segíteni a kajákkal.Csináltunk csomó salátát,rengeteg húst bekészítettünk sütésre.Szóltam anyáéknak,hogy meghívtam Cescet is,nem ellenezték,mindig is szerették őt.Anyával éppen a terítékeket pakoltuk ki,amikor megjelent Cesc ,apa kíséretében,gondolom ő engedte be.

• Eve!Cescet megtartjuk!Majdnem egy ládányi fagyit hozott!-mondta apa.Anyával összenéztünk vigyorogva,mert imádjuk a fagyit.
• Cescet szeretjük!!!-mondtuk egyszerre anyával.
• Örülök,hogy eljöttél!Régen láttunk!!!-ölelte meg anya Cescet.
• Köszönöm a meghívást és majd próbálok sűrűbben jönni!!-mondta illedelmesen Cesc.
• Mi kint megterítünk,Eve légyszi bepakolsz a mosogatóba?És akkor készen is vagyunk!
• Oké!Szóljatok,ha megjöttek a többiek!-mondtam anyának.Majd apával kimentek a kertbe.
• Gyorsan bedobálom a tányérokat a mosogatóba,aztán figyelek rád!!!-mosolyogtam rá.Igazából Cescre nem lehet nem mosolyogni,miközben ő folyamatosan mosolyog.Olyan édes!!!:))
• Oké!Megvárom!!-Miután bepakoltam mindent ,éreztem ,hogy Cesc közvetlen mögöttem áll.Lassan végigsimította mind a két karomat a kezeivel.Ahogy a kézfejemhez ért,összekulcsolta a kezünket,közelebb húzott magához(még mindig háttal voltam neki) és átölelt a kezeinkkel a hasamnál.Megpuszilta a hajam,majd az arcomat.Nem ellenkeztem egyáltalán,mert nagyon jó érzés volt,ahogy az izmos karjaival tart engem,közben kicsit ringat...
• Imádom az illatod!Tisztára mámorító!!Hogy tudsz rám ilyen erősen hatni??!!-súgta a fülemben.-Kérlek áruld el a titkodat!!-ezen felnevettem.
• Hidd el,nincs itt semmilyen titok,egyszerűen... csak ...azt hiszem vonzalak!!-kibújtam a karjai alól és szembefordultam vele.-Nem megyünk be a szobámba??Az ebéd még úgysincs kész és...-Cesc hirtelen félbeszakított.
• Deeeee!Erre vártam ,hogy mikor kérded meg!!-kacsintott rám és már egyből húzott maga után a szobám felém.

A járást jól ismerte.Végén már szinte futottunk a szobám felé,ahogy beértünk ,becsukta az ajtómat ,követelőzően magához húzott és megcsókolt.Minden olyan gyorsan történt,hogy ellenkezni se tudtam volna,de nem is akartam,egyáltalán.Sőt...vágytam minden egyes érintését,minden csókját.Visszacsókoltam ,mire ő gondolom önbizalmat kapott.Felvett ,én a lábaim a dereka köré fontam, jó erősen szorítottam,nekidöntött az ajtónak.Minden csókja valósággal mámorított,nem gondoltam semmi másra csak arra ,hogy nem akarom,hogy ennek vége legyen.Elindult velem az ágyam felé és óvatosan lefektetett,közben egy másodpercre se távolodott el a szám Cescétől.Érezhetően vágytunk mind a ketten a másikra,forrt köztünk a levegő.Cesc keze elindult a combomon felfelé és húzta volna le rólam a ruhámat.

• Állj,állj,állj.....-szakadtam el a szájától.
• Mi a baj???Te nem akarod...?-kérdezte meglepetten Cesc.
• Ezt nem szabad....na...muszáj beszélnem Gerivel!Én nem akarom...megcsalni őt!Úristen már megcsaltam őt.....Cesc ne haragudj,de EZT most nem lehet.És épp az a baj,hogy én nagyon szeretném ezt veled,pedig nem szabadna ,mert barátom van.De már egy ideje érzem,hogy Gerivel nincs rendben minden köztünk,különben már rég ellenkeztem volna,de nem!És ezt meg kell beszélnem vele,hogy lelkiismeret furdalás nélkül lehessek veled!!
• Megértem.Igazad van!Ennyivel mindenképpen tartozunk neki!!Én meg tudok várni... ha már ennyit tudtam!-mosolygott rám.
• Köszönöm!!-néztem rá hálásan.
• Na gyere ide!!-tárta szét a karját az ágyamra ledőlve.

Én meg örömmel feküdtem le mellé az ágyon,a fejem a mellkasára hajtottam,ő pedig a karjaival körülölelt.Ezt az idilli helyzetet csak anya kopogtatása zavarta meg,szólt ,hogy mehetünk enni.Nagy nehezen felkászálódtunk az ágyról ,vagyis inkább úgy mondanám,hogy Cesc felhúzott az ágyról.Mielőtt kiértünk volna a kertbe, még Cesc adott a számra egy puszit.Köszöntem anyáék barátjainak,bemutattuk Cescet(már amennyire kellett őt bemutatni,egy pár Arsenal drukkernek:) ).Anyával beszéltük,hogy legyen valami jó kis zene a háttérbe,bedugtam a pendrive-om a hifibe és elindítottam.(Az első ez a gyönyörű szám volt: ZENE ).Leültünk Cescel az asztalhoz,persze egymás mellé és azt hiszem mindketten boldogan, hozzáláttunk az ínycsiklandozó ebédhez.

Ui.:kommenteket dögivel!!!:DD puszi mindenkinek!:)Legyen mindenkinek egy csodálatos napja,a nem annyira szép időjárással szemben!:)