14.rész

Miután felszálltunk és a felhők között repültünk,elővettem a iPadomat és kihasználva a szabad időmet,felmentem Twitterre.Ezen az oldalon tudom tartani a kapcsolatot a követőimmel,ha tudok akkor mindig írok is nekik vissza.Görgettem lefelé az oldalon ,aztán megakadt a szemem egy tweet-en ,ami nem mellesleg Cesctől származott."Most landoltam Londonban.Máris hiányzik minden BCN-ból,a család,barátok, E.Most vissza a dolgozós életbe.Moc moc" Amikor először olvastam észre se vettem azt az 'E.' betűt,csak amikor láttam a kommenteket ,akik gyanakodva kérdezték,hogy mit jelent ez,minek a rövidítése....Megáll az eszem!Biztos ,hogy nem nekem írta,bár lehet....az biztos ,hogy ez NAGYON furcsa! Tovább mentem Cesc profiljára ,ahol pedig egy link volt kitéve,meg egy üzenet:'Mostani kedvencem,szép emlékek jutnak eszembe róla!Hallgasátok!!' (Linkért KATT IDE!) Rámentem a linkre és ahogy megszólalt a zene,még nagyobbra tátottam a számat,nem tudom,hogy tudtam még az előzőnél is nagyobbra... Ugyanis erre a számra táncoltunk a búcsúvacsorán Cescel. Kezdett összeállni a kép: Cesc próbálja megelőzni a sorsot.Nagyon jól tudja,hogy rendszeresen nézem a twitterem és ,hogy látni fogom az "enyhe" utalásait.Előkaptam a Blackberry-m,hogy már pedig én most akkor is felhívom,persze pont akkor ment el mellettem egy stewardess,és egyből kiszúrta és rám szólt ,hogy "Sajnálom,de most nem telefonálhat,majd csak ha leszálltunk!".Rávigyorogtam,hogy sajnálom,de közben majd felrobbantam.Beszélni akartam Cescel mégpedig MOST! Írtam én is egy bejegyzést:'Irány Pááááárizs!Aztán London,C.Hisztek abban,hogy a sorsunk is eléggé befolyásolja az életünket,vagy inkább áthágjátok a határokat és haladtok valami új felé??' Direkt raktam oda a C betűt ,tudom ,hogy Cesc is kiszúrja...na szépen vagyunk,tweet-ekben üzengetünk itt egymásnak titokban.Másfél órás repülőút hamar eltelt,főleg filmnézéssel.

Kilátás a teraszunkról

Miután a reptéren mind a kettő bőröndömet sikeresen begyűjtöttem,elindultam a váróterem felé.Ahogy megláttam Nancy-t,mind a ketten felsikítottunk ,mint két idióta tinilány ujjongtunk egymásnak.Elkezdtünk szinte rohanni egymás felé és ahogy "találkoztunk", a nagy lendületünk miatt, majd fellöktük egymást.Még a földre is leültünk és úgy öleltük egymást-erről a jelenetről eszembe jutott,nem tudom néztétek -e,a Gilmore Girls(Szívek szállodája),amikor Rory hazajött valamilyen hosszabb útjáról és Lorelai pedig a reptéren várta és ugyanígy borultak egymás nyakába-.A nagy egymásnak örülés után már a kijárat felé tartottunk.Bepakoltunk a kocsiba és máris úton voltunk a közös lakásunk felé.Nancyvel nem is tudtuk ,hol kezdjük a bepótolhatatlannak tűnő beszélgetésünket,így folyamatosan egymás szavába vágtunk.Mindenről elkezdtünk beszélgetni, én meg közbe elkezdtem lesni szívemnek kedves városának minden kis dolgát,hogy mi változott ,míg én odavoltam.De örömmel jegyeztem,hogy Párizs még mindig ugyanolyan gyönyörű.Ahogy megláttam az Eiffel-tornyot ,megint elcsodálkoztam rajta,egyszerűen nem tudok még mindig betelni vele.Annyira más már csak a hangulata is a városnak.Hát igen,a szerelem városa vagy a fényé?!Ezt még mindig nem tudtam eldönteni magamban.Miután megérkeztünk rég nem látott leánylakásunkba,felvittük nagy nehezen a cuccaim.Ez a lakás nem volt valami nagy,de annál jobb,főleg,hogy a belvárosban van.Még akkor vettük Nancyvel,amikor Párizsba költöztem.Amikor összeköltöztem Braddel csak Nancy használta,aztán amikor szakítottunk és visszaköltöztem felújítottuk ultramodernre.Van 2 hálószoba,egy kisebb konyha,egy nagy fürdő,nappali és a kedvencem a nappaliból nyíló tetőterasz,ahonnan gyönyörű kilátás van az Eiffel-toronyra is többek között.Lepakoltam a szobámba,addig Nancy aranyos csinált uzsonnára gyümölcssalátát.Felhívtam Piquét,de nem vette fel és akkor jutott eszembe,hogy persze ,hiszen edzése van.Szóval írtam neki SMS-t,hogy minden oké,megjöttem és hívjon,ha vége az edzésének! Mellékeltem egy képet is a kilátásról az Eiffel-toronyra,hadd irigykedjen!:) Aztán ígéretemhez híven, felhívtam Anat is ,hogy lejelentkezzek.Nagyon örült ,hogy hívtam,kicsit elcsacsogtunk,aztán bontanom kellett a vonalat,mert szólt Nancy ,hogy kész van.De beszéltük,hogy rendszeresen beszélünk majd telefonon.Miután Nancyvel elfogyasztottuk az uzsinkat,úgy döntöttük,hogy bemegyünk a városba kicsit sétálni,meg beszélgetni persze.Gyorsan átöltöztem egy kényelmesebb,otthoni viseletbe.(KATT IDE!)Belvárosba tettünk egy kört,aztán leültünk egy étterem teraszára,ahol ittunk egy jó kis koktélt.Közben mindent megbeszéltünk,persze engem kikérdezett teljesen Piquéről,meg mindenről.Meséltem neki Cescről és meglepő módon ő azt javasolta,hogy hívjam fel és beszéljük meg,hogy Londonba találkozzunk és beszéljünk.Mondtam neki ,hogy majd még megfontolom.Aztán ő mesélt,hogy vele mi van,aztán pedig hirtelen tett egy kijelentést,aminek nem annyira örültem.

• Ajánlottak egy állást Los Angelesbe....és azt hiszem elfogadom!!-szólt Nancy.
• Tessséééék?????De hogy-hogy??
• Hát kaptam egy visszautasíthatatlan ajánlatot egy rendezvényszervező cégtől és azt hiszem, ez egy óriási lehetőség!!
• Perszeeee!!Csak olyan hirtelen jött!!!De ez nagyon jóóó,nagyon örülök,hogy minden ilyen jól megy!-öleltem meg barátnőm.
• Eve,tudom,hogy ez most kicsit sok lesz,de meg kéne gondolnunk,hogy akkor így mi legyen a párizsi lakásunkkal....-húzta el a száját.-Tudom,mennyire szereted...
• Ja ...nem, persze ,igazad van!!De úgy gondolom,hogy nem lenne sok értelme megtartani,ha nem is használjuk...-szomorodtam kicsit el.
• Jajjj,igen,ezt a szomorú arcot nem akartam látni!!-vágott szomorú arcot barátnőm is.
• Neeem az!Csak így mikor fogjuk egymást látni???A világ másik végén fogsz lakni...
• Megoldjuk majd!!Te meg még úgyse voltál L.A.-ben,és tudom ,hogy vágysz,szóval probléma megoldva!-vigyorgott Nancy.-És tudom,hogy a mi barátságunk ezt is simán kibírja!!-ölelt meg szorosan magához.-Na ,de ne szomorkodjunk,hanem örüljünk,hogy végre együtt vagyunk!!!Mi lenne ha ma tartanánk egy laza napot,otthon filmnézéssel??A többi estére ,úgy is vannak party meghívásaink!!-kacsintott rám.
• Igeeen???!!!Annyira hiányzott Párizs!!-nevettem én is.

Gyorsan hazamentünk,Nancy választott filmet ,addig én lezuhanyoztam,aztán pedig ő ment a fürdőbe.Épp amikor befészkeltem magam az egyik kanapéba,megszólalt a mobilom.Nagy hévvel nyomtam is volna meg a fogadó gombot,hiszen gondoltam Geri hív,amikor megláttam,hogy igazából Cesc neve villog a kijelző közepén.Azt hittem szívrohamot kapok.Eszméletlen gyorsan vert a szívem,én meg mint egy idióta,folyamatosan vissza-vissza húztam az ujjam ,hogy felvegyem-e,megnyomjam-e a gombot.A végén csak felvettem,de nem szóltam bele.

• Hahóóó!!!-szólt bele Cesc.
• Hahóóó!!-utánoztam én is.
• Öhm,miújság??
• Minden rendben,itt vagyok Párizsba Nancyvel....
• Na az jó...láttam a twittered!!És gondoltam válaszolok neked,hogy én jobban szeretem a határokat átlépni és az új felé menni,neked is ezt ajánlom!-kuncogott kicsit.-A sors túlságosan kiszámíthatatlan!!!!
• Hát ööö,igen!Cesc most le kell tennem ,mert filmezünk Nancyvel,de majd beszélünk jó?!
• Én csak egyet kérek:hívj ha Londonba vagy és majd én megszervezek mindent,hogy kijátsszuk a sorsot!!!-hallottam a hangján,hogy tisztára élvezi ezt a filozófálkodást itt a sorssal.
• Rendben!Sziaa!
• Holaaa!!
• Ki volt az??-kérdezte N.
• Cesc...ki akarja játszani a sorsot!!
• Óóó,milyen bátor,na kezdhetjük??
• Aham!!!

Szokásosan most is megnéztük a boltkóros naplóját,imádjuk mind a ketten.Film közben beszéltem Gerivel is ,aztán film után mentünk aludni Nancyvel,mert holnap nekem korán kell kelnem,mert megyek a Vogue-hoz.Még az ágyamból netezve megnéztem a Twitterem és láttam,hogy Cesc miután beszéltünk kb. ,kiírt ennyit: Yeeees!!:DD. Örülök,hogy végre Cescnek ilyen jókedve van megint és ,hogy beszélünk.De félek ,hogy mi lesz Londonba,úgy érzem nem nagyon lenne fair Gerivel szemben,hogy a háta mögött találkozunk,de ha mondanám neki,tuti elindulni a fantáziája,hogy mi köztünk van valami,így is mindenkire féltékeny,akivel beszélek és férfi.De ez most nem érdekelt,ugyanis haladtam valami új felé.:)