Bevezetés

On monday morning című szám bömböl a telefonomból-ébresztő van.Igen,egy újabb hétfő reggel.Miután kinyomtam az ébresztőt ,látom,hogy van egy nem fogadott hívásom az egyik barátnőm,Nancy keresett.Jó mélyen aludhattam hogyha nem keltem föl a csörgésre,úgy gondoltam majd egy félóra múlva felhívom,mikor megyek be az irodába,mert pillanatnyilag hangom sincs...Bevánszorogtam a fürdőbe,gyors tusolás,majd mentem a gardróbom felé,hogy kiválasszam,hogy mit vegyek fel.Ha jól tudom ma nem lesz semmilyen fontos találkozóm,csak az irodába kell bemennem.De azért elővettem gyorsan a határidőnaplóm:2010.aug.másodika,semmi se volt beírva,csak délutánra egy találka legjobb barátnőmmel,Carlotaval.Na jó,akkor vissza a gardróbhoz.Egy egyszerű térdfölöttig érő virágos nyomatú,ujjatlan ruhát és mellé egy fekete sarut és az egyik Chanel vállon átrakós fekete táskámat választottam mára.Indultam le a lépcsőn a konyha felé,ahol felkaptam egy almát reggelire.Indulás előtt beszaladtam az egyik lenti fürdőbe,az én kis "szalonomba",ahol kifésültem a hátközépig érő fekete hajam,amelyet most egyszerűen kiengedve hagytam,mert tegnap mostam és most enyhén hullámos volt,olyan strandhullámos.Sminként felraktam egy kis szempillaspirált,szemceruzát(de csak enyhén),egy kis szájfényt és már kész is voltam.Hétköznapokon mindig ennyire festettem magam,semmi extra.A pultasztalról felkaptam az egyik Ray-Ban napszemüvegem,a táskám,almát és libbentem is ki az ajtón.Előkotortam a garázsnyitó kapcsolót és letrappoltam a mélygarázshoz,ami a ház elötti kertből volt elérhető.Már most 9-kor is vagy 40° volt itt Barcelonában...mire én ezt megszokom...Volvo xc90(képen látható) kocsimba pattantam be és már indultam is ki az utcára,közben kihangosítón elkezdtem tárcsázni Nancyt.Egyből felkapta a telefont,jellemző,mindig rajta lóg.
-Sziaaa!Hogy vagy??Mi van Barcelonába?Hol vagy most?Mit csinálsz ma?-ezt mind egy levegővel kérdezte.
-Sziaa!!Jól vagyok,éppen az irodába tartok és közbe meg szidom a közlekedést,most is dugó van,beállt az egész város.De a mai napom laza lesz ,majd du. találkozok Carlyval.Veled mi van??New York még mindig pezseg??-kérdeztem.
-Mint a pezsgőtabletta-nevetett fel Nancy-Figyelj Eve,te is tudtad,hogy jó időbe telik míg megszokod spanyol hont,más,mint Párizs!Ezt tudtuk előre,de 1hét múlva megyek haza és talizunk!Hiányzool E.!!Bárcsak te is tudtál volna velem jönni NYC-be,nélküled uncsi!!-elkezdtem nevetni,mert eszembe jutott mennyi hülyeséget tudunk együtt csinálni és milyen jó volt mikor együtt voltunk New York-ba fél éve.
-Te is nekem!!!!De tudod meló van,most nem tudtam menni ,de bepótoljuk ígérem!!És akkor úgy tervezem,hogy 1 hét múlva én is hazamegyek Párizsba!És bulizunk együtt egy jó nagyot!!-lelkesültem be.
-Jóóóó!!-sikított a telefonba Nancy-már alig várom!Te ,hallod ,mivan a spanyol pasikkal?Csórgatják már a nyálukat utánad??Van már valaki a láthatáron??-érdeklődött tovább.
-Hajj...-sóhajtottam-Nincs!!Hogy lenne??Eddig magamra sem volt időm!És még nem vagyok kész egy újabb kapcsolatra!-folytattam.
-De Eve az már több mint 1,5 hónapja volt,eleget szenvedtél,felejtsd el!!Jún.12. nem most volt már....-világosított fel barátnőm.Ebben is igaza volt,továbbkéne lépnem rajta.Ugyanis a barátommal jún 12-én szakítottam ,1 év után.Nagyon fájt az egész,ahogy történt.Ő volt 'életem nagy szerelme'blablabla...Röviden összefoglalva az történt,hogy Braddel kb.1 éve ismerkedtem össze még akkor ,amikor beköltöztem Párizsba.Ő egy híres divatfotós volt én meg akkor stylist gyakornok voltam a Chanel-nél.Egy fotózáson találkoztunk,szerelem volt első látásra.Úgy 9 hónap után összeköltöztünk,az éltem tökéletes volt.Semmi másra nem vágytam ,meg volt álmaim állása,álmaim férfija,álmaim városában.Aztán jún.11-én minden megváltozott.Nekem sokáig kellett dolgoznom,mert azelőtt 1 hónappal lettem kinevezve az úgynevezett főstylistnak a Chanel-nél.Imádtam!10-ig bennt voltam az irodában,aztán indultam haza.Nem siettem,mert tudtam hogy Brad a haverjaival a foci VB nyitási ünnepségét nézi vagy mit.Egy fiús este sok sörrel és semennyi csajjal,ahogy Brad fogalmazta.Mikor a házunkhoz értem leparkoltam a bejáratnál és aztán megláttam,hogy ott van nővérem,Pen kocsija is.Meglepődtem,mert 2 nappal későbbre vártam,de örültem is neki ,mert már nagyon régen nem láttam Milánóban élő nővéremet.Braddel is csak egyszer találkoztak.Futottam szinte a bejáratig,az ajtó nyitva volt,a nappali már üres volt,úgy látom a fiúk rég elmentek.Fölcsörtettem az emeletre keresve Bradet és Pent.De sehol se találtam őket,aztán eszembe jutott hogy a hálóba még nem néztem,végigkopogtam a folyosón,mert se a kabátom,se a cipőmet nem vettem le,úgy siettem az emeletre.Benyitottam a hálóba és akkor olyat láttam,amit még az ellenségemnek se kívánnék!Nem kaptam levegőt,a szívem is kihagyott, moccanni se bírtam,egyszerűen nem hittem a szememnek.Brad az egyetlen nővéremmel fekszik a hálószobába anyaszült meztelenül egymást átölelve.Kiborultam.A szemeim megteltek könnyekkel,nem hittem el.Hogy tehették ezt velem?!Nem bírtam tovább ottmaradni tovább.Aztán rájuk csaptam az ajtót,rohantam le a lépcsőn,miközben hallottam,hogy Brad kiabál utánam ,hogy: "Eve várj!!Váááárj!!Ez nem az aminek látszik!!"De én nem bírtam ,zokogva,padlógázzal hajtottam el onnan minél messzebbre.Azóta se láttam Pent,hívott,keresett,de nem érdekelt,gyűlöltem őt!Nem tudtam volna neki megbocsájtani.Braddel is egyszer találkoztam ,mikor kiköltöztem tőle,vissza Nancyhez.Könyörgött,hogy bocsássak meg neki és ,hogy részegek voltak,nem tudott magáról és ,hogy szeret,de nem hatott meg.
-Eve!!Eeeeve!!-Nancy ordított a telefonba-Itt vagy??
-Ja ,persze,csak kicsit elgondolkoztam.Mit mondtál??
-Jajj,semmit.Hagyjuk,majd hívlak este, oké?
-Rendben,persze!Vigyázz magadra!-mondtam neki.
-Te is E.!Szeretlek!Sziaa!
-Sziaa!-köszöntem el.
Közben megérkeztem a munkahelyemre,a spanyol Vogue központi irodájába.Igen,itt dolgozok kb.1 hónapja,ezért költöztem Barcelonába.Nem tudtam visszautasítani,amikor felajánlották,hogy lehetek a Vogue vezető stylistja ,egyből elfogadtam és költöztem ide,ahogy tudtam.Spanyolul nem nagyon beszélek még,pontosabban csak pár mondatot tudok,jövőhéten kezdem a nyelvtanfolyamot,de az irodába mindenki beszéli az angolt vagy a franciát.Mert én ugyan Magyarországon születtem ,de 8 éves koromba kiköltözött a család Londonba.Ezért az angol (szinte)az anyanyelvem.Az irodám előtt Marie ,a titkárnőm fogadott azzal,hogy 5 ember is keresett.Irodámba lehuppantam az asztalomhoz és átfutottam a neveket,hogy kik kerestek.Sorban felhívtam mindegyiket,mind munkaügyi volt ,kivéve az utolsó.A bátyám is keresett,na jó félig ő is munkaügyis.Dan ,a bátyám 2 évvel idősebb nálam(3-an vagyunk tesók),fotós.Csak nem divatfotós,hanem természetfotós és egyszerűen imádom a fotóit.És már egyszer felkértem az egyik fotózásomhoz,a képei sikert arattak,ő is élvezte,így azóta próbálom minél többször beszervezni.(Említenem se kell ,hogy milyen jóba voltak Braddel...)Dan beszél néha Pen-nel,de az ő kapcsolatuk se valami virágzó.Dan meg én viszont elválaszthatatlanok vagyunk kicsi korunk óta.Csak ő a munkája miatt sokat utazik,ezért ritkán látjuk egymást.Nemrég jegyezte el barátnőjét,Ashleyt ,akit szintén imádok.Nagyon édesek együtt,kiegészítik egymást,ők az én alompárom.Ashley is fotós,szóval együtt utazgatnak.Tárcsáztam Dant ,majd egy fél órát beszélgettünk.,most éppen Kanadában vannak,aztán 3 hét múlva jönnek Barcelonába.Mert úgy döntöttek ,hogy itt lesz az esküvőjük,ami kb.2 hónap múlva lesz,ha minden jól megy.Nagyon hiányoznak már!
Ma csak kettőig dolgoztam,mert majd holnapután lesz fotózás,így ma nem volt semmi dolgom,a hétfő mindig ilyen.Aztán beindul a szekér!Fél háromkor találkoztam Carlyval a szokásos helyünkön,a La Palezzo-ban.Kivételesen én értem oda hamarabb és élveztem a napsütést az étterem teraszán.Carly mikor megérkezett, meg is jegyezte, milyen pontos voltam,meg is nézte ,hogy lázas vagyok-e,hogy nem késtem.Carlyval még Londonban ismerkedtem meg,amikor még 19 éves voltam,vagyis 2 éve ismerjük egymást.Egy bárba ismerkedtünk meg,teljes véletlen folytán.Később kiderült ,hogy mindkettőnknek szar napja volt és beültünk egy bárba csak úgy egyedül,hogy kiengedjünk kicsit.Aztán ő odajött hozzám,hogy:"Látom,te is egyedül vagy,nincs kedved beszélgetni??"-és kiadtuk egymásnak minden bajunkat,bánatunkat,mintha már 100 éve ismernénk egymást.Azóta legjobb barátnők vagyunk.És igen,ő az a Carlota Fabregas,Cesc Fabregas húga,amire én csak a második találkozásunkkor jöttem rá.Ő örült a legjobban a világon annak a hírnek,hogy Barcelonába költözök,hisz így szinte mindennap találkozunk.Elmeséltem neki a mai napomat,meg,hogy ma is eszembe jutott Brad és bevallottam neki ,hogy nem tudom ,hogy valaha is el tudnám e felejteni őt.
-Jajj,Eve!Hát persze ,hogy elfogod felejteni azt a disznót,teszünk róla!Keresünk neked,meg persze nekem is,egy helyes spanyol csávót!Jóóó???Tudom is,hogy mikor!!Holnap készülj,mert elmegyünk este bulizni!-jelentette ki.
-Ááá...nem tudom,nincs most sok kedvem-nyavalyogtam neki.
-Holnapra már lesz kedved!És nincs kifogás!Jössz és kész!!-komolyodott el Carly.
Ellenkezni se mertem barátnőmnek,tudtam úgy is elrángat,ha kell ,a hátán cipel el.Megebédeltünk,jól elbeszélgettünk.Aztán 4kor neki mennie kellett még dolgozni,így elköszöntünk egymástól.És lebeszéltük ,hogy holnap akkor 7 körül jön hozzám,együtt készülődünk és utána megyünk bulizni.Egyből hazafelé vettem az irányt,de közbe végigsétáltam a főutcán,végignéztem a butikok kirakatát.Legnagyobb meglepetésemre egy lány odajött hozzám és autogramot kért tőlem.Meg is lepődtem,mert Párizsba is csak néha ismertek fel utcán,de nagyon jól esett.Miután hazaértem ,úgy döntöttem,hogy elmegyek futni.Hetente 3x megyek futni,mindig megnyugtat.Sok sportot űztem már, de a tánc és a tenisz fogott csak meg.Átöltöztem gyorsan a futós szettembe.Fogtam az iPodom és már futottam is az utcán a legközelebbi park felé,3 kört is leróttam a parkban,majd hazafelé vettem az irányt.Már épp beértem az utcámba és az utolsó 3 sarkot mindig lesprintelem,szóval rendes tempóban száguldoztam,amikor a járda mellett parkoló kocsi vezetője hirtelen kicsapta elém az ajtaját.Lefékezni már nem tudtam,így szó szerint nekicsapódtam az Audi ajtajának.Nagy szitkozódás közepette próbáltam felkelni a földről,amikor a vezető felsegített,közbe össze-vissza dumált ott nekem spanyolul,amiből egy kukkot sem értettem.Nem is figyeltem rá,hanem magamat ellenőriztem ,hogy minden testrészem megvan-e,szerencsére csak a bokám fájt egy kicsit,de az se vészesen.Majd odafordultam az okostojáshoz,hogy beszóljak neki angolul,valószínűleg úgyse érti...
-Nem értettem,hogy mit mondtál,de ha érdekel,mázlidra,kutya bajom.De örömmel töltene el az a tudat,ha legközelebb használnád is azt a kis tükröcskét az ajtód oldalán,mert arra van ,hogy belenézz,hogy hátulról közeledik-e feléd valaki és nem a séród megigazítására.Szóval mielőtt kiszállsz ebből a hercegi hintóból,nézz körül és akkor még esetleg nem esik senkinek se baja.-Miközben dumáltam jobban szemügyre vettem a pasast.Nem lehettet nálam idősebb,fekete haj,kb.175 cm és kisfiús arc és ez az arc valahonnan nagyon ismerős volt,de el nem tudom képzelni,hogy honnan.-Miután ezt megbeszéltük,én indulok is,mert más dolgom is van ,mint KRESZ-t magyarázni kisfiúknak.
Azzal odébb is álltam,a srác közbe végig csak bámult rám ,mint aki még életébe nem látott embert.Nyitódott a szája,de én addigra már visszadugtam a fülembe a fülhallgatót és már futottam is a házhoz.A bokám egyre jobban fájt ,majd otthon lejegelem és jó lesz.A kaputól a bejárati ajtóig már inkább csak sántikáltam ,jól bedagadt a bokám...A konyhába egyből elővettem egy olyan orvosis jeges zacskót és raktam is rá a közben 2x-esére bedagadt bokámra.Ledőltem a kanapéra a nappaliba és bekapcsoltam a tévét, azt bámultam.Fél óra jegelés után a bokám már sokkal jobban nézett ki.Elmentem ennek örömére letusolni.Aztán felvettem a fürdőruhám és fölé egy itthoni XXLes pólómatés kiültem a kertbe,a medence partjára a telefonommal együtt.Éppen a twitteremet csekkoltam,amikor hívott Nancy,elmeséltem neki a mai kellemes találkozásomat az ismerős-ismeretlennel.Amin jót nevetett és elkezdett máris agyalni,hogy lehet direkt nyitotta ki rám az ajtót,mert igenis látott engem és elakarta kérni a számomat.Mondtam neki,hogy ehhez azért nem kellett volna ilyen erősen megállítania,meg amúgy se osztogatom csak úgy a számomat...Miután Nancyvel bontottuk a vonalat,megvacsiztam,aztán még az ágyamból a laptopomról elküldtem pár e-mailt.10 körül el is mentem már aludni,de nem nagyon ment,mert az agyam már a holnap estén kattogott,hihetetlen,de már én is tényleg vártam.Igaza lett Carlynak.Megint...

Ui.: ez még csak a bevezető,hogy megismerjétek a történet alapját és Eve személyét jobban.Mindig befogom linkelni az általam elképzelt Eve outfit-eit ,hogy ti is jobban el tudjátok képzelni, meg persze a divat iránti imádatom miatt is megcsináltam őket.Remélem tetszik nektek és követitek majd a továbbiakat is!Folytatás az első résszel,hamarosan!:)
Dolgozós összeállítás: Katt ide!  Futós: Katt ide!