31.rész

Cesc szemszögéből írom meg ezt a részt,remélem tetszeni fog!!:)

• Na jó,felmegyek megnézem Anát!-mondta Eve,de mielőtt még elindulhatott volna az emeletre visszahúztam magamhoz és megcsókoltam.Eve mosolyáért az ember mindent megtudna tenni,amikor ő mosolyog,engem is mindig felvidít vele.Gondolatmenetemben Ini szakított félbe.
• Na akkor segítesz vagy mi lesz??!!-bokszolt kicsit a vállamba Andrés.

Válaszként csak megsimogattam a fejét(szokássá vált a vb óta)és követtem a kertbe,ahol még pár asztalt és széket sorba raktunk,hogy aztán a pincérek rakhassák rájuk a kajákat.Jutalomként pedig Ini hozott ki egy-egy üveg sört.

• Láttam ám,hogy hogy nézel rá!!-mondta barátom ,miután koccintottunk.
• Nem tudom miről beszélsz...-kortyoltam a sörömbe.
• Hát Everől!!Kiről másról?!De ő is teljesen átvált vigyori üzemmódra,amikor együtt vagytok...-ezen már én is felnevettem.-Nem azt mondom,hogy máskor depressziós vagy valami ilyesmi,csak tudod...mégis kicsit más...És ha látnád ,amikor meglátja a mobilja kijelzőjén,hogy te hívod,egyből ugrik ,hogy felvegye és csak vigyorog!!-Mosolyogtunk mindketten,és én épp hozzáfűzni akartam volna,de Ini folytatta "beszédét".-Tényleg látszik,hogy boldoggá teszed őt!
• Igen,ő is en...
• Épp ezért nagyon szépen kérlek,hogy ne bántsd meg őt!!Ana és én már családtagként tekintünk rá,én pedig bármi áron megvédem a családomat,szóval...
• Várj!-nevettem föl.-Ezt most vegyem figyelmeztetésnek??!!-Mosolyogtam még mindig ,de Ini teljesen komoly arccal válaszolt.
• Vedd!Nagyon nem szeretném,ha úgy járna veled is ,mint Piquével...
• Na jó,figyelj rám!-néztem a szemébe.-Én egyszerűen megörülök Eveért!!A nap minden pillanatában elvarázsol engem és azzal,hogy velem jár,a világ legboldogabb emberévé tesz!Szeretem őt és bár ezt még neki nem mondtam el,mert egyszerűen...bevallom neked őszintén,hogy félek attól,hogy ő neki még túl korai lenne,vagy hogy ő nem érez ugyanígy irántam...Ini én kezdem úgy érezni,hogy nélküle egy senki vagyok.És érte bármit megtennék,bármit!Még a karrieremet is feladnám,pedig tudod,hogy imádom a munkám...Én minden tőlem telhetőt meg fogok tenni azért,hogy én őt boldoggá tegyem!!És köszönöm,hogy ti itt vagytok neki és mellette,amikor én nem tudok!-mondtam őszintén minden egyes szót Andrésnak,aki komoly arccal hallgatott végig.
• Oké...meggyőztél!-mosolyodott el lassan.-Több ilyet nem fogok csinálni,ígérem,de biztosra kellett mennem!-Majd mind a ketten jól meghúztuk a sörös üvegünket.
• Na mivan embereeeeek??!!-ugrott ránk Puyol ordítva.-Nem kéne beindítani a bulit?!-nézett ránk felváltva.-Jaaaa,azért vagyok itt!-röhögött saját poénján.Majd jól hátbeveregettük egymást legjobb barátommal,aki be is indította a hi-fit ,hogy legyen zene is.

Egy jó félóra eltelt már,Eve meg Ana még készülődtek,a kert viszont szinte már teli volt emberekkel.Mindenkit ismertem,aki ott volt,mert vagy a spanyol nemzeti csapat tagja vagy  a Barcáé ,akiket szintén egytől-egyig ismerek.Xavival,Pedróval,Sergioval,Victorral és Villával nagyon jó a kapcsolatom,velük hülyülünk mindig,amikor együtt vagyunk.Most is velük beszélgettem,aztán elrohantam a mosdóba,amikor visszaértem a kertbe már Eve is ott volt,éppen Villával nevettek valamin.

• Hééé,Cesc!!Psssszzt,itt...-intett nekem Puyol,hogy menjek oda hozzá.-Most olyat fogok mondani,ami nem nagyon fog neked tetszeni,de maradj nyugodt,oké?!-Bólintottam,lövésem sem volt mire gondol Puyol...-Most beszéltem telefonon Gerivel és úton van ide...próbáltam lebeszélni,hogy lehet,hogy nem kéne jönnie ,mert mind a ketten itt vagytok,de hajthatatlan volt.Tudod milyen...-Hirtelen olyan düht éreztem belül,hogy esküszöm rombolni tudtam volna.
• A jó büdös életbe!!!-mondtam összeszorított fogaim közt.
• Cesc,hééé,nyugi!!!-próbált lecsillapítani Puyol és leültetett egy székre.-Ne csináljatok jelenetet...ez egy babaváró buli ,nem kell verekedés!Hallod??!!-mondta Puyol a szokásos kapitányi hangján.
• Igen...-álltam föl a székről,nem tudtam egy helyben ülni.-Nem értem mért kell mindig mindent elrontania....-egyből Eve után keresgéltem,hogy hol van és reméltem nem látja ,hogy milyen ideges vagyok.Nem messze állt tőlünk a svédasztaloknál Anával és éppen nevettek valamin,ami újra mosolyt csalt az arcomra és egyből lenyugodtam.-Csak tudod,épp ma volt egy veszekedésünk Eve-vel,féltékeny lettem és hülyeségekkel meggyanúsítottam őt,mint pl.hogy megcsalt Piquével...-majd röviden elmeséltem Puyolnak a történetet.Miután befejeztem Puyol tátott szájjal bámult rám.
• Te hallod,nem vagy normális esküszöm...Hogy futhatott át az agyadon egyáltalán ilyesmi,jóhogy Eve ennyire kiakadt...-vágott értelmetlen fejeket Puyol.
• Tudom,hogy elcsesztem,csak annyira szeretem őt és féltem,hogy elveszítem...-néztem megint Eve felé,aki  épp akkor ugyanúgy rám nézett és mosolygott,majd Puyol felé integetett,aki küldött neki egy puszit.
• Akkor nagyon gyorsan szedd össze magad barátom,mert ha még egy féltékenységi kitörést csinálsz még ma,akkor tényleg elveszítheted őt és a saját hibád miatt...-mondta komolyan Puyol és megitta a maradék sörét.
• Odamegyek Evehez,de kösz ,hogy szóltál!-veregettem meg a  vállát Puyolnak,viszont ő nem figyelt rám,hanem az ellenkező irányba nézett,megfordultam,hogy lássam ,hogy mit néz ennyire.-Én esküszöm,hogy megölöm!-dühödtem be megint,ahogy megláttam,azt amit Puyol is.Piqué állt közvetlen Eve mellett és beszélgettek,de Geri olyan közel állt a barátnőmhöz,hogy a kezük súrolta egymást.Láttam,hogy Eve is próbál arrébb húzódni,láttam,hogy neki se tetszik ,hogy Geri ennyire rámászik.Reflex szerűen indultam feléjük,Puyol próbált visszatartani,de ellöktem magamtól.
• Cesc,ne csináld!Elég volt egy Piqués féltékenykedés mára!!Fogd vissza magad!!-mondta Puyol és őszintén teljesen igaza volt,de Evet akkor is el akartam vinni Geri közeléből.Próbáltam higgadt maradni és odamentem egyszerűen Eve mellé,arrébb húzva kicsit Geritől és adtam egy csókot neki.Piqué mintha minden rendben lenne köszönt rám.
• Ááá,szia Cesc!!!Nem is tudtam ,hogy BCN-ban vagy...-mosolygott.És én a legnyugodtabb hangommal próbáltam válaszolni,őszintén csak Eve tartott vissza attól,hogy ne húzzak be Piquének egyet.Valószínűleg Eve is látta rajtam,hogy nincs minden rendben ,mert megfogta a kezem és próbált arrébb húzni,Geritől távolabb.
• Igen,ma érkeztem.-válaszoltam pókerarccal.-Bocsánat,hogy félbeszakítottam a beszélgetést,de Eve,az ajándékokat elő kéne szedni,mert lassan jön a torta is!-mosolyogtam Evere.
• Ja,igen az ajándékok.Öhm,bocsi Geri,de nálunk van Ini ajándéka is Anának és jön a köszöntés...-füllentett egyet Eve is.

Még mielőtt Piqué bármit is mondhatott volna ,mi már ott sem voltunk.Nagy léptekkel mentem a ház felé,húzva magam után Evet.A házban sem álltam meg,kimentünk egészen a ház előtti utcára,az ajtónál viszont Eve már kihúzta a kezét az enyémből és kérdőn nézett rám.

• Megtudhatnám,hogy mégis mi volt ez???-tette keresztbe a kezét maga előtt.Én jól kifújtam a levegőt,nem akartam vele veszekedni.
• Semmi...én csak nem bírom elviselni,hogy Piqué még mindig rádmászik és nem hagy békén,úgy hogy én 10 lépésre állok tőled,hihetetlen ,hogy nem fogja fel,hogy velem jársz már...
• Most megint féltékeny vagy??-kérdezte Eve feldúlt hangon.
• Ha te azt tudnád,hogy mennyire...-hajtottam le a fejem.-De nem akarok veled veszekedni...-azt hittem,hogy Eve még mindig mérges,de elkezdett hirtelen nevetni.Nem értettem ,hogy mi olyan vicces,de én is nevettem vele,majd ő odajött hozzám.
• Olyan aranyos vagy,amikor féltékeny vagy!!!-simogatta meg az arcom.-És örülök,hogy odajöttél és elvittél onnan,mert nem tudom kezelni még ezt a Geris ügyet sehogyse.Ő meg annyira akar csak a barátom lenni,de valahogy nem úgy viselkedik,mint egy barát...
• Ne is beszéljünk róla...-tettem a kezem a szája elé ,majd megcsókoltam.-Nem érdekel semmi más most,csak az,hogy te az enyém vagy!!-suttogtam neki majd megcsókoltam újra.
• Hé,galambocskáim!-szakította félbe a csókunkat Villa.-Kezdődik a köszöntés,meg ajándékok átadása,blabla,szóval bent faljátok egymást!!-röhögött David.Eve-vel kuncogva elindultunk kéz a kézben befelé.
• Néha olyan idegesítő vagy David!-nevetett rá Eve.
• Ez most fájt a szívemnek-vágott szomorú arcot Villa,de nem bírta sokáig és elnevette magát.
• Igaza van Evenek,de nem baj David,tőled ezt már megszoktuk!:D-öleltem át a vállánál Villát,majd mindhárman a kert felé vettük az irányt.

 Az este további része még jobban telt,el se mozdultam Eve mellől.Iniestáék nekem is bejelentették a nagy hírt és eljátszottam ,hogy nem tudtam róla és az ajándékoknak meg nagyon örült Ana.Imádom az ilyen estéket,amiket a szerelmemmel és a barátaimmal jó hangulatban töltünk el.(kivéve a buli elejét)Geri nem próbálkozott többször és viszonylag hamar el is ment.Mi pedig 3 körül hazasétáltunk kéz a kézben.És csak hálát tudtam mondani újra,hogy én vagyok az a szerencsés ,aki elmondhatja magáról ,hogy Eve Blue a barátnője,mert nélküle már nem lenne teljes az életem soha.

U.i.:Várom a véleményeket,kommenteket!!Legyen majd még több Cesces rész is?? puszii