- Szia Eve!Zavarlak??-kukucskált be az ajtómon vigyorogva.
- Nem!-mosolyogtam rá és lecsuktam a laptopom.-Ülj le nyugodtan!Mi újság?
- Szeretném a segítségedet kérni valamiben,amiben te nagyon jó vagy...-kezdte.
- Hallgatlak!
- Arról lenne szó, tudom, hogy későn szólok, de tervezek ma estére egy afféle babaváró bulit!Vendégek megvannak,mert csak a közeli barátok és a család lenne ott és kaját is rendeltem,svédasztal lesz hidegtálakkal ,de a díszítéssel és Ana ajándékával egyszerűen nem boldogulok....-nézett rám bociszemekkel.
- És itt jövök én a képbe...-nevettem fel.
- Pontosan!Ja meg az esti program is meg van neked!!-vigyorgott.
- Ini...Cesc ma jön haza...és
- Úúú,ezt nem tudtam,figyelj akkor hagyjuk, itt se voltam,nem akarok belerontani a terveitekbe...-és állt is föl.
- Hééé!Nyugi!Ki nem hagynám...Szívesen segítek,kicsit így sűrűbb a programom mára,de ha vársz itt most egy fél órát míg befejezem a munkám, akkor mehetünk is ajándékért,mert ötletem már van!-kacsintottam rám.
- Mondtam már,hogy imádlak??!!-adott egy nagy puszit a fejem búbjára.
- Tudom,tudom!Csak ,hogy én még jobban titeket!!-mosolyogtam.Fél óránál többet nem is voltam az irodában,Ini csendben szerintem a telefonján játszott.Aztán az ő kocsijával elmentünk egy jóhírű ékszereshez.
- Apukám mind a hármunk születése után adott anyának egy ékszert,így a végén egy kész kollekció jött össze!-kezdtem el mesélni Ininek a történetet nevetve a kocsiban.-Viccet félretéve, Pen születése után egy gyűrűt,Dan születése után egy pár fülbevalót és miután engem is világra hozott egy nyakláncot kapott anya.És mindegyik összeillik és nincs olyan nap ,hogy anya nem viselné mindhármat.Ezek jelképezik a mi családunkat,úgymond.Nekem nagyon tetszett ez a gesztus már kicsi korom óta egészen máig is,így ezért gondoltam egy szép nyakláncra Anának.Ahogy láttam nem nagyon hord ékszereket,de ezt szerintem hordani fogja!De persze, ha nem tetszik az ötlet,akkor mást is lehet nézni...
- Neem!!Ez nagyon tetszik....Soha nem jutott volna eszembe!Köszönöm Eve,egyszerűen hihetetlen vagy!Hol lennék nélküled...-nézett rám hálásan Iniesta.
- Na ne ess túlzásokban!Én is "loptam" az ötletet...-kuncogtam.
- Baszki!!!-mondtam magam elé.
- Szia kislány!-szólt a hátam mögül egy ismerős hang.Egyből megfordultam és szó szerint Cesc nyakába ugrottam,aki óriás vigyorral felkapott és a lábaim a dereka köré fontam.
- Hát itt vagy!-súgtam a fülébe hihetetlen boldogság közepette.
- Itt.Veled.Végre!-eresztett le a földre és egyből megcsókolt.Igen,erre vártam egy bő hete,Cesc karjai között végtelen boldogságban.-Annyira,de annyira hiányoztál,nem is tudom,hogy bírtam ki ezt a hetet...-mondta,miután ajkaink szétváltak.
- Hidd el nekem te annál százszorta jobban!!!-csókoltam meg újra.-Na de menjünk haza!-vigyorogtam rá.
Cesc karjai közt töltöttem az egész délutánt.Beszélgettünk,nevettünk és élveztük,hogy újra együtt lehetünk.Cescel én csak most közöltem ,hogy este átmegyünk Iniékhez kerti partyzni,az okot nem mondhattam el,azt a leendő szülők akarták személyesen.Éppen azon voltunk,hogy most már kikelünk az ágyból és barátom kérésére,iszunk egy mojitót a medencénél,eszembe jutott ,hogy nincs is itthon mojitó alap,így nem tudunk csinálni.
- Elugrom a boltba érte!-ültem fel az ágyba ,hogy induljak.
- Neeee mááár!!-húzott vissza magához egyből Cesc.-Annyira nem fontos,hogy itt hagyj engem!!
- 10 perc és itthon vagyok,itt van a sarkon a bolt!Csak engedj felöltözni!-nevettem rá és kérleltem ,mert éppen a szorítása alatt voltam és én onnan magamtól ki nem szabadulok.
- Akkor megyek veled!-csókolt meg.
- Nee!Maradj!Pihenj még egy kicsit!-mondtam neki ,miközben én átmentem a fürdőbe,ahol gyorsan letusoltam.
- Mégis kikeltél?!-szóltam oda neki a konyhából.-Nem volt fehér rum,viszont kettőt fizet hármat kap akció volt a Bacardisra,így hoztam három üveggel!!Töltsek neked?Kérsz??-semmi válasz,Cesc meg se mozdult még mindig ott ült a kanapén a nappaliban.-Ceeeesc??Hahó??-indultam felé,még mindig semmi válasz.-Cesc, hallasz??
- Nem akarsz nekem valamit esetleg bejelenteni?-kérdezte komoly hanggal ,még mindig háttal ülve nekem.
- Nem!!Azt sem tudom,miről beszélsz....-majd felállt,szembe fordult velem és láttam,hogy valami fehéret tart a kezében.Megijedtem Cesc arckifejezésétől,mert nagyon komolynak tűnt és mintha mérges lett volna rám.Majd azt a fehér valamit felém mutatta.
- Még most se??Eve?Apa leszek???-kérdezte sürgetően,Cesc ugyanis egy pozitív eredményű terhességi tesztet tartott a kezében,amit nem tudom ,hogy honnan halászott össze.
Ui.:tudom,nagyon-nagyon rég írtam.De remélem vannak még olvasóim és várom nagyon a kommenteket!!:))